A szöveg 1073 szóból áll.
Olvasási idő ~5 perc.
A TRUST GOLD, pontosabban a liectensteni TGI AG kapcsán Interneten fellelhető cikkek és hatósági határozatok láttán, miszerint a vállalat tiltott betétgyűjtési tevékenységet végzett, sokan megrémülnek, mert azt gondolják ez valami rendkívüli dolog és, ha a hatóság ezt mondja, akkor az úgy is van.
Azonban ez nem így van.
Az Interneten fellelhető számos forrás szerint DACH régió pénzügyi hatóságai, mint a BaFin és FMA, amennyiben úgy vélik, hogy egy új technológiai vagy „üzleti megoldás” (mint például a TRUST GOLD kedvezményes vásárlási modellje) funkciójában hasonlít egy banki termékre, akkor arra a banktörvényt kell alkalmazni. A bíróságok viszont kimondják a jogbiztonság elvét: a tiltott tevékenységek köre és a pénzügyi termékek definíciója szigorúan kötött, és ha egy termék nem felel meg hajszálpontosan a törvényi leírásnak, a hatóság nem tilthatja be a szabad gazdasági tevékenységet.
Fontos, hogy a hatósági értelmezésnek nincs jogalkotó hatása. A pénzügyi felügyelet egy üzleti modellre vagy termékre vonatkozó jogi minősítése hatósági jogértelmezés, amely sok esetben nem állja meg a helyét a bíróságon. Az európai pénzügyi hatóságok (mint a német BaFin vagy az osztrák FMA) döntéseit rendszeresen megtámadják az érintett felek, és a bíróságok számos alkalommal hatályon kívül helyezték már a határozatokat, sőt előfordult már, hogy nem csak egy BaFin-határozatot helyezett hatályon kívül a bíróság, hanem büntetőeljárásban utasította el azt a jogértelmezést, amelyet a BaFin képviselt, mivel a BaFin túllépte a ráruházott feladatkör kereteit.
A gazdasági hasonlóság tehát önmagában nem elegendő egy szabályozott pénzügyi kategória alkalmazásához. A törvényi tényállás elemeit kell vizsgálni.
Mit vizsgál a bíróság?
A bíróság a minősítéshez a teljes konstrukciót vizsgálja – többek között azt, hogy pontosan mire fizet az ügyfél; mikor és milyen tulajdonjogot szerez; van-e feltétlen pénz-visszafizetési kötelezettség; van-e visszavásárlási kötelezettség vagy garancia; ki viseli az árfolyam- és üzleti kockázatot; valamint milyen tényleges kötelezettségeket vállal a „szolgáltató”.
Az alábbiakban röviden bemutatok néhány olyan esetet, amikor a bíróságok megsemmisítették a pénzügyi felügyeletek (BaFin, FMA) olyan határozatait, amelyekben egy adott üzleti modellt vagy terméket önkényesen „tiltott banki tevékenységnek” vagy „engedélyköteles pénzügyi eszköznek” minősítettek.
A legjelentősebb esetek, amikor a hatóságok tévedtek a termékminősítésben:
1. A nagy Bitcoin-per: A BaFin jogkörének túllépése
A legismertebb és legnagyobb hatású eset a német Berlini Fellebbviteli Bíróság (Kammergericht Berlin) döntése volt a BaFin ellen.
- A BaFin határozata: A BaFin hosszabb ideje azt az álláspontot képviselte, hogy a Bitcoin a KWG értelmében „Rechnungseinheit”, és ezen keresztül pénzügyi eszköz (Finanzinstrument). Egy Bitcoin-kereskedési platform üzemeltetőjét ezért engedély nélküli pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárás alá vonták.
- A bírósági döntés: A bíróság teljesen megsemmisítette a BaFin jogértelmezését.
A történeti sorrend:
2016. február 29. – az Amtsgericht Tiergarten pénzbüntetésre ítélte az üzemeltetőt a KWG megsértése miatt.
2017. november 15. – a Landgericht Berlin felmentette.
2018. szeptember 25. – a Kammergericht Berlin elutasította az ügyészség felülvizsgálati kérelmét, és fenntartotta a felmentést. gesetze.berlin.de
A Kammergericht kimondta: „Bitcoins sind keine Rechnungseinheit im Sinne des KWG.”
Vagyis az akkori jogszabályi környezetben a Bitcoin nem volt a KWG szerinti „Rechnungseinheit”, ezért ebben az ügyben nem minősült pénzügyi eszköznek. gesetze.berlin.de
Még fontosabb, hogy a bíróság közvetlenül foglalkozott a BaFin jogértelmezésével. Megállapította, hogy a BaFin ugyan saját tájékoztatójában pénzügyi eszköznek tekintette a Bitcoint, de egy ilyen hatósági értelmezésnek nincs jogalkotó hatása.
A bíróság megfogalmazása szerint a BaFin ezzel:
„überspannt die Bundesanstalt den ihr zugewiesenen Aufgabenbereich.”
Vagyis lényegében túllépte/túlfeszítette a ráruházott feladatkör kereteit.
Fontos azonban a jogi pontosság: ebben az esetben nem egy BaFin-határozatot helyezett hatályon kívül a bíróság, hanem büntetőeljárásban utasította el azt a jogértelmezést, amelyet a BaFin képviselt.
2. A „Közösségi Finanszírozás” (Crowdfunding) és a részvény jellegű termékek esete
A BaFin és az osztrák FMA is szigorúan üldözi a tiltott betétgyűjtést (Einlagengeschäft). Ha egy cég pénzt gyűjt a lakosságtól és visszafizetési ígéretet tesz, azt a hatóságok azonnal engedély nélküli banki tevékenységnek minősítik és betiltják.
- A hatóságok hibája: Több olyan alternatív finanszírozási forma létezik (például az alárendelt kölcsönök – nachrangige Darlehen – vagy a csendes társasági részesedések), amelyeknél a visszafizetés kockázathoz kötött. A BaFin több ízben adott ki tiltó határozatot ilyen projektekre, készpénz-visszafizetésre kötelezve a cégeket tiltott banki tevékenység miatt.
- A bíróságok döntései: A német közigazgatási bíróságok több esetben (például strukturált ingatlan-crowdfunding modelleknél) megállapították, hogy ha a szerződésben megfelelően rögzítve van a hitelezői alárendeltség (vagyis a befektető tudja, hogy a cég csődje esetén elveszítheti a pénzét), a termék nem minősül klasszikus banki betétnek. A bíróságok a BaFin tiltó határozatait hatályon kívül helyezték, mivel a hatóság tévesen minősítette a polgári jogi szerződéseket banki tevékenységnek.
3. Az arany-alapú és árualapú konstrukciók átminősítése
Mind a BaFin, mind az FMA rendszeresen megpróbál bizonyos strukturált áruvásárlási programokat (például amikor a fogyasztó rendszeresen pénzt utal, amiből a cég fizikai aranyat vagy egyéb árut vesz és tárol neki) befektetési termékké vagy kollektív befektetési formává (KAGB / Investmentgeschäft) minősíteni.
- A jogi konfliktus: Ha a hatóság átminősíti a terméket, a cégnek azonnal több százezer eurós alapkezelői vagy banki licenccel kellene rendelkeznie, aminek hiányában a hatóság azonnali hatállyal bezáratja a céget tiltott tevékenység címén.
- A bírósági korrekció: A közigazgatási bíróságok (Németországban a Verwaltungsgericht Frankfurt) több ügyben rámutattak, hogy ha az ügyfelek valódi, nevesített tulajdonjogot szereznek a megvásárolt fizikai eszközök (pl. nemesfémek) felett, akkor az szimpla adásvételi és letéti jogviszony, nem pedig engedélyköteles pénzügyi termék. A bíróság ezekben az esetekben is semmissé tette a hatósági tiltásokat.
Miért tévednek a hatóságok?
A pénzügyi jogi praxisban (például a német bírósági fellebbezéseknél) jól ismert jelenség, hogy a BaFin és FMA akár különösebb mélyebb vizsgálat nélkül, csupán a hasonlóságra hivatkozva hoznak elmarasztaló határozatot és bírságolnak meg vállalatokat. Végül aztán az általuk kiszabott közigazgatási bírságokat a bíróságok számottevően csökkentik vagy eltörlik, ha a vállalatok fellebbeznek. [1]
Elmondható tehát, hogy a hatóságok gyakran tévednek. Miért?
- Túl tág jogértelmezés: A hatóságok a fogyasztóvédelem vagy a piacfelügyelet érdekében gyakran szándékosan „tesztelik a határokat”, és tágabban értelmezik a törvényi kereteket, mint amit a bíróságok később elfogadhatónak tartanak.
- Peren kívüli egyezségek: A BaFin az eljárások alá vont cégeknek rendszeresen felajánl kb. 30%-os bírságengedményt, ha azok lemondanak a jogorvoslatról. Azok a cégek viszont, amelyek mégis bíróságra mennek (pl. a Frankfurti Helyi Bíróságra), a tapasztalatok szerint gyakran sokkal nagyobb arányú csökkentést vagy teljes felmentést érnek el, mert a bíróságok szerint a BaFin tévesen mérte fel a tényállást. [1, 5]
Végkövetkeztetés
A hatóságok sajnos nem feltétlenül az ügyfelek védelmét tartják elsődlegesnek és sajnos sok esetben még csak a jogszabályokat sem – saját értelmezést hoznak létre a cikkben is említett célok elérése érdekében. Szerencsére a bíróságok („a legtöbb esetben”) objektíven járnak el és nem érdekeket kiszolgáló döntéseket hoznak, hanem valóban a jogszabályi megfelelést, a mögöttes tartalmat vizsgálják.
A liechtensteini FMA és a BaFin tiltott betétgyűjtési tevékenységre vonatkozó vádja kapcsán szinte egészen biztos, hogy bírósági per lesz, azonban az ismert tények alapján az ügy megszűnik vagy tisztán adminisztratív és engedélyezési jogvitává szelídülhet.
Az ilyen ügyek akár évekig is elhúzódhatnak, de reméljük a legjobbakat!
Forrás:
[9] https://www.rbinternational.com
[10] https://quant-da.com