A TGI nem piramisjáték

Amikor az emberek először halanak arról, hogy 72% kedvezménnyel vásárolhatnak aranyat úgy, hogy 36 hónapon át megkapják a vételár 2%-át a bankszámlájukra, egyből felmerül bennük, hogy ez talán valami új piramisjáték lehet. 

Akik erre gondolnak, valószínű azért teszik, mert:

• korábban már volt saját vagy ismerettségi körben negatív tapasztalatuk piramis céggel,
• nem ismerik a piramisjáték kifejezés jelentését, jogi megfogalmazását,
• nem ismerik az aranyipar bányászati és finomítói iparágat (ahol a nagyok „pénztermelő gépezetébe” a TGI-nek köszönhetően már a kisvásárlók, magáneberek is előnyökhöz jutnak) 
• nem ismerik a TGI-t és nem tudnak semmit arról, hogy mivel is foglalkozik a vállalat és miből termeli ki a vásárlók havi kedvezményeit.

Van egy olyan mondás, hogy „A tényekben az a jó, hogy nem lehet velük vitatkozni.”

Nézzük:

Mit jelent a piramisjáték:

A piramisjáték jogi fogalma alatt olyan tiltott gazdasági tevékenységet értünk, amelyben a résztvevők bevétele nem valós gazdasági tevékenységből, hanem új belépők befizetéseiből származik.

Jogi meghatározás (közérthetően): 

Piramisjáték az a rendszer, amelyben:

• a résztvevő ellenszolgáltatás nélkül vagy látszólagos szolgáltatásért fizet be, 
• a neki ígért hozam főként vagy kizárólag más, később belépő személyek befizetéseiből származik, 
• a rendszer fenntarthatatlan, mert új belépők nélkül összeomlik. 

Érdekesség: A piramisjáték, vagy nemzetközileg ismert nevén Poenzi-séma Charles Ponzi-ről kapta a nevét. Az általa létrehozott rendszer ~1 évig működött.

A mai európai jogi környezetben egy piramisjáték jellemzően nem „működik”, hanem csak ideig-óráig fennmarad, és ez az idő nagyságrendileg hónapok, esetleg egy év.

A TGI jelenlegi kedvezményes vásárlási modellje már 5. éve működik! Vizsgálta már számos alkalommal hatóság és bíróság is.
Eredmény: Megállapítást nyert, hogy a TGI működése legális, üzleti modellje fenntartható!

Tények

A piramisjáték nem attól omlik össze vagy bukik le, hogy rosszul van felépítve, hanem attól, hogy egyszer elfogy az “új pénz” – nincsen elég belépő, akinek a befizetéseiből fenn lehetne tartani a rendszer kifizetéseit.

A TGI AG-ben nem fogy a pénz, hanem egyre több termelődik és nem csak árbevételben, hanem profitban is. Mindez azért van, mert a TGI AG nem piramisjátékot működtet, hanem jelentős termelő munkát végez egy olyan iparágban, ami kiemelkedően magas profitot képes termelni – főként, hogy a TGI az iparág teljes értékláncának minden pontján ott van a bányászattól a kiskereskedelmi tevékenységig. Sokan nem tudják, de az aranyipar is hasonlóan működik, mint egy gyár. Minél nagyobb mennyiségben törtéik a megrendelés, annál kedvezőbb az ár. Az elmúlt 5 évben a TGI-től sok kisebb mennyiségű aranyat vásároltak a vevők, a TGI pedig egy nagy megrendelőként vásárolta meg az aranyat a finomítótól. A nagy mennyiség jelentős kedvezményekkel járt, így a TGI extra profitra tett szert. 2025-ben a TGI megvásárolta első jelentős bányáját, amit újabb bányák és részesedések követtek. Az aranybányák jelentős hasznot termelnek. A vállalat által közzétett információk szerint, amíg a vásárlók 36 hónap alatt 72% kedvezmény kapnak, a vállalat 12000-14000% profitot termel a saját aranybányáiknak köszönhetően – ebből könnyedén fenntartható a kedvezményes vásárlási modell. Tény, hogy a vállalat vagyona (nem a vásárlók befizetéseiből) tavaly ~ötszöröződött. A vállalat tevékenysége legális és fenntartható. Ezek tények, hiszen hatóságok sora ellenőrizte már az elmúlt években a vállalatot – ideértve a Bécsi Bíróságot és az általa kiendelt szakértőket is.

A TGI-nek igazoltan jelentős vagyona van aranybányákban, saját aranytartalékban, más bányászati vállalatokban való részesedésekben. A bányászati tevékenységek valódisága nem megkérdőjelezhető, az itt keletkező jelentős profitról pedig folyamatosan oszt meg információkat a TGI és partner vállalatának alapítója is (Michel).

Piramis vagy nem piramis? – aki el akarja dönteni, hogy egy rendszer piramis vagy piramis, meg kell nézni, hogy egy adott rendszer / vállalat megfelel-e a piramis rendszer kapcsán meghatározott jogi kritériumoknak. 

A piramisjáték jogi meghatározása kapcsán feljebb részleteztem azokat a kritériumokat, aminek meg kell feleljen egy rendszer, hogy piramisjátéknak lehessen minősíteni, mondani:

• 1. piramisjáték kritérium: A résztvevő ellenszolgáltatás nélkül vagy látszólagos szolgáltatásért fizet be.
  TÉNY: A TGI nem felel meg a piramisjáték kritériumának! – A TGI-től valós terméket (befektetési aranyat) vásárolnak a vevők piaci áron.
  A vevő pénzén azonnal megtörténik az aranyvásárlás, amint a pénz beérkezik a TGI-hez. Az arany a vevő tulajdonába kerül, díjmentes letéti tárolással tárolják, névre szólóan, minden más kereskedelmi és saját készlettől elkülönítve. A pénz tehát aranyba kerül és ott is marad, amíg ki nem szállítják vagy a vevő szerződést nem bont.
• 2. piramisjáték kritérium: A neki ígért hozam főként vagy kizárólag más, később belépő személyek befizetéseiből származik.
  TÉNY: A TGI nem felel meg a piramisjáték kritériumának! – A TGI által vásárlóknak kifizetett havi és egyéb kedvezmények termelő munka eredményeként keletkeznek.
  A kedvezményeket a vevők az aranyfinomítóban végzett termelő munka profitjából kapják. A vevőknek kifizetett kedvezmények tehát nem más vevők befizetéseiből származnak, hanem termelésből. A TGI AG nyilvánossá tette az első 4-5 év működési modelljét részletes leírását, miszerint a TGI a finomítótól havonta 5,7% profit részesedést kapott, amiből 4,3%-ot fizetett ki a vásárlóknak és partnereknek. A saját profitjából aranyat vásárolt, amit a saját modelljében forgatott hónapról hónapra. Mára a TGI a legnagyobb arany tulajdonosa a saját rendszerének és 2025 évtől már nem csak a finomító, hanem az aranybányák profitja is erős gazdasági stabilitást ad (erről részletek az aranyprofit.hu weboldalon találhatók).
• 3. piramisjáték kritérium: A rendszer fenntarthatatlan, mert új belépők nélkül összeomlik.
  TÉNY: A TGI nem felel meg a piramisjáték kritériumának! – A TGI kedvezményes vásárlási modellje fenntartható, mivel egy garantáltan mindig profitot eredményező termelő munka biztosítja a kedvezményeket és a partnerek részesedését is.
  Az üzleti modell fenntarthatóságát vizsgálta már hatóság, bíróság és független auditorok, akik egybehangzóan megállapították, hogy a modell fenntartható.
  Mindez persze matematikailag is igazolt, illetve a TGI könyveiben is megjelenik az eredmény – a vásárlói letétek 100%-ának rendelkezésre állása mellett a vállalat egy év alatt közel ötszörösére növekedett. A cég alapítója többször is nyilvánosan nyilatkozta, hogy abban az esetben, ha a vásárlók mind visszakérnék a pénzüket / aranyukat, a TGI azt szerződés szerint 4-6 héten belül 100%-ban a vevők rendelkezésére tudja bocsátani. A TGI a vevők nélkül is euró milliárdokat profitál a saját aranybányáinak köszönhetően.
  Ez azért van, mert a vevők által befizetett pénzek 100%-a aranyban van.
  A TGI-nél tehát nincs ún. beléptetési kényszer – NEM a vásárlói befizetésekből kerülnek kifizetésre a korábbi vásárlók kedvezményei.
  
  Megjegyzés: A TGI köteles nyilvántartásokat vezetni és a vagyonkezelési, letéti szerződések esetén elszámolni (a vásárlók aranya nem a TGI aranya, azt névre szólóan, saját és kereskedelmi készletektől elkülönítve kell tárolnia, ellenőrzés esetén ezzel grammra pontosan el kell számolnia. A hatósági ellenőrzések mellett a TGI kéthavonta tart fizikai ellenőrzést a letéti partnerénél.

Elgondolkodtató – a bankrendszer

Elgondolkodtató tény: egy német bankár 2025-ös előadásában (visszanézhető online a TGI youtube csatornáján) elmondta, hogy az emberek vakon megbíznak a bankokban, mert nem tudják, hogy ha egy bank összes ügyfele egyszerre kérné vissza a pénzét a banktól, a bankok körülbelül csak az ügyfelek 3-5%-ának tudnák a pénzét visszafizetni.

Ennek oka, hogy a modern bankrendszer részleges tartalékoláson alapul:

• az ügyfelek betéteinek csak egy részét tartja készpénzben / azonnal elérhető formában,
• a többit kihelyezi: 
• hitelekbe,
• állampapírokba,
• egyéb befektetésekbe.

A bankrendszer alapelvekre épül, ami feltételezi, hogy:
– az ügyfelek nem kérik egyszerre vissza a pénzüket (az ügyfelek pénzigénye időben eloszlik)
– nem tör ki pánik (pedig kitörhet, lásd görög példa)
– ha baj van, a jegybank likviditást biztosít (belép hitelezőként)
– van betétbiztosítás.

Abban az esetben, ha a feltételezések nem válnak be, az ügyfelek pénz nélkül maradnak vagy  pénzüknek csak egy részét kapják vissza – erre számos példát láthattunk már és ez igaz az állampapírokra is, államcsőd esetén.
Az emberek mégis kérdések és kételkedés nélkül teszik teljes megtakarításukat a bankba vagy állampapírba (hitelt adnak az államnak) és teszik mindezt azért, mert nincs megfelelő mennyiségű vagy pontosságú információjuk.

Ha az emberek ismernék a tényeket, véleményem szerint csak nemesfémekben tartanák a pénzüket – például aranyban.

Ha egy bank bezárna, sohasem lenne meg a 100% (és 100 ezer euró feletti megtakarításokra semmilyen garancia sincs!) és ami még rosszabb, hogy az állami garancia sem garancia (erre több példát láttunk már, nem feltételezés, hiszen a betétbiztosítási alap sem rendelkezik kellő fedezettel és az állam sem – nem csak Magyarországon).
Ilyenformán mondhatnánk, hogy a bank sokkal inkább egy legális keretek között működő piramisjáték, mint a TGI (?) – érdemes lehet ezen elgondolkodni.

Fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a TGI nem felel meg a a piramisjáték egyetlen kritériumának sem, nemhogy mindegyiknek. 

A TGI AG igazoltan legális vállalkozás! Ez mára nem megkérdőjelezhető, mert tény.